Kazár- riolittufa

A Mátraszele és Kazár közötti hegygerinc déli oldalán alakult ki a növényzet nélküli, riolittufával borított, mélyen barázdált felszín.

Mintegy 20 millió éve, a miocén vulkánosság során, került a felszínre. Nagy valószínűséggel a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga, amely vegyes összetételű és különböző szemszerkezetű. A portól a nagyobb rögökig minden méret előfordul. A puha felszínt a víz eróziós munkája formálta, benne mély árkokat szabdalt.

A közel egy hektáron fekvő riolittufához hasonlót a világon összesen 6 helyen, legközelebb a törökországi Kappakódkiában tálalhatunk.

 

Boszorkánykő

A néphiedelem szerint a lapos tetejű sziklán boszorkányok táncolnak.

 

Salgó vára

A Medves vidékének egyik bazaltcsúcsa a Salgó (625m). Nagyméretű oszlopokból álló bazalttömbjét állítólag mintegy 5 millió évvel ezelőtti vulkáni kitörés hozta létre. Salgó várának építésére 1500 táján került sor. 1554-ben a török elfoglalta és 40 évig birtokolta. Rövid ideig Balassi Bálint tulajdona is volt.

1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste a várromot, és ezt írta róla: „Talán nem volt Magyarországon vár, mely oly közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán; tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt…” Az itt szerzett élmény hatására született meg később „Salgó” című költeménye. 

 

 

A háttérben Somoskő vára