Rózsamánia

Ozora: Pipo várkastély

A reneszánsz hangulatát idézi a Tolna megyei Ozora várkastélya, amelyet a firenzei kereskedőcsalád sarja Filippo Scolari (1369–1426), ahogy Magyarországon nevezték, Ozorai Pipo építtetett.

Zsigmond király híres törökverő lovagját, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen.

Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett.

Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyai. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ekkor már itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt.

Dég, Festetics-kastély

Somogyvámos Pusztatorony

Somogy megye egyik legjelentősebb középkori templomromja. A templom körül hajdanán falu állhatott.

Szenna: skanzen

Az országban harmadikként, 1978-ban megnyílt szabadtéri néprajzi múzeum egyedülálló módon egy élő falu közepén, a közösség aktív részvételével jött létre. Alapvető célja, hogy megőrizze és bemutassa Zselic és Belső-Somogy sokszínű népi kultúráját, gazdag tárgyi és szellemi örökségét. Az épített örökség megóvásáért és hiteles áttelepítéséért a múzeum 1982-ben elnyerte a rangos Europa Nostra-díjat.

A múzeumban öt lakóház és gazdasági épületei, három szőlőhegyi pince, két szakrális kisemlék, valamint a mezőgazdasági gépeknek helyett adó gépszín látható.

A ma is álló „virágos templom” 1785-ben készült el, népi barokk stílusban. A hófehér falú templom belső fafaragványait és festett díszítését 1787-ben Nagyváthy János asztalosmester készítette, aki a karzattól a padok előlapjain át a szószékig és a Mózes-székig minden fontos elemet megalkotott. A mester nevét és az elkészítés évét az északi karzat írott kazettáján örökítették meg. Ma ezek a kazettás mennyezetek igazi kincsek, és több templomban – például Szennában, Csarodán vagy a szatmári falvakban – még mindig eredeti helyükön csodálhatjuk meg őket.