Lőcse

Szent Jakab - templom

 

A tér közepén álló régi városháza, melyben egészen 1955-ig működött Lőcse város tanácsa. 1550 körül épült, leégett elődjének helyére, annak egyes részeit felhasználva. Mai árkádsoros, erkélyes külsejét 1615-ben alakították ki, a tetőből kiemelkedő, díszes emeletrész pedig Schulek Frigyes tervei alapján a XIX. század végén épült.

A külső falon látható XVII. századi allegorikus freskók az öt polgári erényt ábrázolják, a mértékletességet, az elővigyázatosságot, a derekasságot, türelmet és az igazságosságot, persze mindezt latin felirattal. 

Lőcsén játszódik Jókai Mór A lőcsei fehérasszony és Mikszáth Kálmán A fekete város című regénye. 

Bártfa

Szlovákia egyik legszebb történelmi városa a Világörökség védelme alatt álló Bártfa. Városfallal és bástyákkal szegélyezett belső városmagjának főterén áll legkiemelkedőbb épülete, a XVI. században (1505-1508) emelt városháza. Alexius mester vezetésével indult építése gótikus stílusban, legszembetűnőbb jellegzetessége faragott kőcsipkékkel díszített reneszánsz lépcsőfeljárója, meredek díszes tetőszerkezete. Az épület szobordíszei és a tanácstermi ajtó egy bizonyos János mester keze munkáját dicséri. 

 

 

A lejtős, négyszög alakú, macskaköves főteret egyemeletes késő gótikus és reneszánsz, barokk díszítésű házak keretezik. A legutolsó restaurálás során egységes régies tetőzetet kaptak, melyet a templomtoronyból tudjuk kiválóan megfigyelni.

A tér északi oldalát a római katolikus Szent Egyed bazilika zárja le.

Az aranyművesek védőszentjének nevét viselő templom a Felvidék egyik leggazdagabb középkori eredetű székesegyháza, melyben tizenegy eredeti gótikus szárnyas oltárt őriznek. A templomot egy korábbi monostortemplom alapjaira kezdték el építeni a XIV. század második felében, mai alakját a XV. század második felében nyerte.

Az 1725-ös földrengés és villámcsapás nagy pusztítást végez, ezután évtizedekig rom. Az 1878-as tűzvészben a templom tornya és mennyezete teljesen kiégett. A rendkívül leromlott állapotú építményt 1879 és 1898 között Steindl Imre felügyelete alatt renoválják. Az 1990-es években felújítják, 2000 óta a Világörökség része.

A neogótikus Szent Egyed-főoltár a XIX. század végén készült Steindl Imre tervei alapján, közepén Szent Egyed, két szélén pedig Szent István és Szent László alakjával. A szentély két oldalán XV. századból származó padok sorakoznak.

A torony erkélyéről parádés kilátás nyílik a meseszerű, középkori főtérre. A szép gótikus templomot II. János Pál pápa 2001-ben minor bazilikává avatta. 

 

Kaposvár

Nagyboldogasszony-székesegyház

 

 

Florentin szobra                                                        Ady és Rippl-Rónai találkozása

Rippl-Rónai szamárfogatos kordéján

 

Tótágas                                                                   Vörös ruhás nő-mozaik

Vác-székesegyház

Magyarország negyedik legnagyobb katolikus temploma. A főoltár és a kupola freskóit Anton Maulbertsch készítette. A főoltárkép Mária és Erzsébet találkozását örökíti meg. A kupola freskója a Szentháromság diadalát ábrázolja.

 

 

Szerencs Rákóczi-vár

A 16. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Jelenleg a várban látható a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye.

 

A BOCI

A Szerencsi Csokoládégyárban 1926-ban vezettek be egy új terméket: a legfinomabb tejszíncsokoládét. Minőségének titka az volt, hogy a Szerencsi Cukorgyár saját tehenészetéből származó tejet helyben dolgozták fel, melynek technológiáját  Liechti Frigyes hozta Svájcból. A csokoládé, amit a közönség nevezett el Bocinak, a háború évei alatt eltűnt, 1954-től kezdték el újra gyártani. Ekkor már a sajtóban is Boci csokiként emlegették. A gyár legnépszerűbb terméke volt.

Mogyorós csokoládé

A kezdeti egyszerűbb grafikájú, kék címkét váltotta a jellegzetes piros színű csokipapír. Az eredeti szerencsi mogyorós borítója nagyon szép betűtípussal és grafikával. aranyozottan és dombornyomással készült. A háború alatt is megmaradt. Nem véletlenül, hisz prémiumtermékről beszélünk, elsősorban exportra gyártották. 1961-ig nagyon drága volt: egy 200 g-os tábla 40 Ft-ba került, az árcsökkenés után 23 Ft lett.

Konyakmeggy

Gerbeaud Emil által kifejlesztett édességek közül az egyik legnagyobb sikert ez aratta. A cukrászmester műhelyében rengeteg tanuló sajátította el a szakmát, köztük Ploth Gyula, aki 1925-ben kezdett el dolgozni a szerencsi gyárban. Liechti Frigyes őt bízta meg, hogy tanítsa meg a konyakmeggy készítésének fortélyaira a laborában dolgozó nőket. Régóta a szerencsi csokoládégyártás egyik prémiumterméke. Kézzel gyártott készítésénél a kimagozott, és hosszú ideig alkoholban érlelt gyümölcsöt beleforgatják folyékony fondantba. Csokoládéból talpat készítenek, majd a kihűlt, megkeményedett korpuszt megmártják a meleg masszában , a talpra helyezik, és a tetejét díszítéssel zárják le. Nagy kézügyességet igényel, hosszan kell gyakorolni. Az édesség nem fogyasztható frissen, érnie kell. A kézzel készített konyakmeggy ízvilága és minősége messze meghaladja a gépi változatét.