Címkék
2026. augusztus 1., szombat
Rudabánya: bányató
A termelési szintek 20 méterenként követték egymást, és végül a 3. szintet is elöntötte a víz, így kb. 60 méteresre becsülik a tó mélységét – igaz, az erodálódó bányafalak törmeléke folyamatosan tölti. Az orsó alakban elvékonyodó tó 320 méter hosszú, legnagyobb szélessége 120 méter.
2026. július 31., péntek
Aggtelek: Vörös-tói túra

A Baradla-barlang leghosszabb, villanyvilágítással ellátott
szakasza 2300 m hosszú. A túra a barlang Vörös-tói bejáratától (az
Aggtelek és Jósvafő közötti országútról kell letérni, Aggtelektől kb. 4 km,
Jósvafőtől kb. 2,5 km távolságra) indul és a jósvafői kijáratnál végződik,
bejárása nagyjából 100 percet vesz igénybe.
A túra útvonala nagyrészt a Styx-patak medre mentén halad,
melyben nagyobb esőzések vagy hóolvadások után valósággal végigdübörög a víz.
Színpompás cseppkőoszlopok, zászló-, függő- illetve állócseppkövek között vezet
az út, mely érinti Magyarország legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas
Csillagvizsgálót. Valamint a túra érinti a barlang legnagyobb termét,
az Óriások termét, ahol a barlang akusztikájából lehet ízelítőt
kapni.
Hőmérséklet: +10 °C
Lépcsők száma: 598
Szepesi vár
A Lőcsétől 15 km-re fekvő Szepesi vár Közép-Európa értékes műemléke, az UNESCO Világörökség része. 200 méter magas mészkőtufára épült a XII. század elején.
Lőcse
A tér közepén álló régi városháza, melyben egészen 1955-ig működött Lőcse város tanácsa. 1550 körül épült, leégett elődjének helyére, annak egyes részeit felhasználva. Mai árkádsoros, erkélyes külsejét 1615-ben alakították ki, a tetőből kiemelkedő, díszes emeletrész pedig Schulek Frigyes tervei alapján a XIX. század végén épült.
A külső falon látható XVII. századi allegorikus freskók az öt polgári erényt ábrázolják, a mértékletességet, az elővigyázatosságot, a derekasságot, türelmet és az igazságosságot, persze mindezt latin felirattal.
Lőcsén játszódik Jókai Mór A
lőcsei fehérasszony és Mikszáth Kálmán A fekete város című
regénye.
Bártfa
Szlovákia egyik legszebb történelmi városa a Világörökség védelme alatt álló Bártfa. Városfallal és bástyákkal szegélyezett belső városmagjának főterén áll legkiemelkedőbb épülete, a XVI. században (1505-1508) emelt városháza. Alexius mester vezetésével indult építése gótikus stílusban, legszembetűnőbb jellegzetessége faragott kőcsipkékkel díszített reneszánsz lépcsőfeljárója, meredek díszes tetőszerkezete. Az épület szobordíszei és a tanácstermi ajtó egy bizonyos János mester keze munkáját dicséri.
A lejtős, négyszög alakú, macskaköves főteret egyemeletes késő gótikus és reneszánsz, barokk díszítésű házak keretezik. A legutolsó restaurálás során egységes régies tetőzetet kaptak, melyet a templomtoronyból tudjuk kiválóan megfigyelni.
A tér északi oldalát a római katolikus Szent Egyed bazilika zárja le.
Az aranyművesek védőszentjének nevét
viselő templom a Felvidék egyik leggazdagabb középkori eredetű székesegyháza,
melyben tizenegy eredeti gótikus szárnyas oltárt őriznek. A templomot egy
korábbi monostortemplom alapjaira kezdték el építeni a XIV. század
második felében, mai alakját a XV. század második felében nyerte.
Az 1725-ös földrengés és villámcsapás nagy
pusztítást végez, ezután évtizedekig rom. Az 1878-as tűzvészben a templom
tornya és mennyezete teljesen kiégett. A rendkívül leromlott állapotú építményt
1879 és 1898 között Steindl Imre felügyelete alatt renoválják. Az
1990-es években felújítják, 2000 óta a Világörökség része.
A neogótikus Szent Egyed-főoltár a
XIX. század végén készült Steindl Imre tervei alapján, közepén Szent
Egyed, két szélén pedig Szent István és Szent László alakjával. A szentély két
oldalán XV. századból származó padok sorakoznak.
A torony erkélyéről parádés kilátás nyílik a meseszerű, középkori főtérre. A szép gótikus templomot II. János Pál pápa 2001-ben minor bazilikává avatta.





















































