Címkék

advent (9) decoupage (17) keresztszem (105) kert (35) kirándulás (119) kávéfestés (8) makramé (6) szobor (17) transzferálás (3) tél (14) varrás (16) ősz (25)

2026. augusztus 1., szombat

Csillogás Klimt-módra




 

Rudabánya: bányató

A termelési szintek 20 méterenként követték egymást, és végül a 3. szintet is elöntötte a víz, így kb. 60 méteresre becsülik a tó mélységét – igaz, az erodálódó bányafalak törmeléke folyamatosan tölti. Az orsó alakban elvékonyodó tó 320 méter hosszú, legnagyobb szélessége 120 méter.






 

2026. július 31., péntek

Aggtelek: Vörös-tói túra

A Baradla-barlang leghosszabb, villanyvilágítással ellátott szakasza 2300 m hosszú. A túra a barlang Vörös-tói bejáratától (az Aggtelek és Jósvafő közötti országútról kell letérni, Aggtelektől kb. 4 km, Jósvafőtől kb. 2,5 km távolságra) indul és a jósvafői kijáratnál végződik, bejárása nagyjából 100 percet vesz igénybe. 

A túra útvonala nagyrészt a Styx-patak medre mentén halad, melyben nagyobb esőzések vagy hóolvadások után valósággal végigdübörög a víz. Színpompás cseppkőoszlopok, zászló-, függő- illetve állócseppkövek között vezet az út, mely érinti Magyarország legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót. Valamint a túra érinti a barlang legnagyobb termét, az Óriások termét, ahol a barlang akusztikájából lehet ízelítőt kapni.

Hőmérséklet: +10 °C

Lépcsők száma: 598



                                 halszárító                                                                    napraforgó

anya gyermekével

 
                              alabástrom                                                                   csillagvizsgáló

Drégely vára, teknős és üvöltő medve

török város

színházi függöny

óriások terme

Szepesi vár

A Lőcsétől 15 km-re fekvő Szepesi vár Közép-Európa értékes műemléke, az UNESCO Világörökség része.  200 méter magas mészkőtufára épült a XII. század elején.  


 




Lőcse


Szent Jakab - templom

 

A tér közepén álló régi városháza, melyben egészen 1955-ig működött Lőcse város tanácsa. 1550 körül épült, leégett elődjének helyére, annak egyes részeit felhasználva. Mai árkádsoros, erkélyes külsejét 1615-ben alakították ki, a tetőből kiemelkedő, díszes emeletrész pedig Schulek Frigyes tervei alapján a XIX. század végén épült.

A külső falon látható XVII. századi allegorikus freskók az öt polgári erényt ábrázolják, a mértékletességet, az elővigyázatosságot, a derekasságot, türelmet és az igazságosságot, persze mindezt latin felirattal. 

Lőcsén játszódik Jókai Mór A lőcsei fehérasszony és Mikszáth Kálmán A fekete város című regénye. 

Bártfa

Szlovákia egyik legszebb történelmi városa a Világörökség védelme alatt álló Bártfa. Városfallal és bástyákkal szegélyezett belső városmagjának főterén áll legkiemelkedőbb épülete, a XVI. században (1505-1508) emelt városháza. Alexius mester vezetésével indult építése gótikus stílusban, legszembetűnőbb jellegzetessége faragott kőcsipkékkel díszített reneszánsz lépcsőfeljárója, meredek díszes tetőszerkezete. Az épület szobordíszei és a tanácstermi ajtó egy bizonyos János mester keze munkáját dicséri. 


 

 



A lejtős, négyszög alakú, macskaköves főteret egyemeletes késő gótikus és reneszánsz, barokk díszítésű házak keretezik. A legutolsó restaurálás során egységes régies tetőzetet kaptak, melyet a templomtoronyból tudjuk kiválóan megfigyelni.

A tér északi oldalát a római katolikus Szent Egyed bazilika zárja le.

Az aranyművesek védőszentjének nevét viselő templom a Felvidék egyik leggazdagabb középkori eredetű székesegyháza, melyben tizenegy eredeti gótikus szárnyas oltárt őriznek. A templomot egy korábbi monostortemplom alapjaira kezdték el építeni a XIV. század második felében, mai alakját a XV. század második felében nyerte.

Az 1725-ös földrengés és villámcsapás nagy pusztítást végez, ezután évtizedekig rom. Az 1878-as tűzvészben a templom tornya és mennyezete teljesen kiégett. A rendkívül leromlott állapotú építményt 1879 és 1898 között Steindl Imre felügyelete alatt renoválják. Az 1990-es években felújítják, 2000 óta a Világörökség része.

A neogótikus Szent Egyed-főoltár a XIX. század végén készült Steindl Imre tervei alapján, közepén Szent Egyed, két szélén pedig Szent István és Szent László alakjával. A szentély két oldalán XV. századból származó padok sorakoznak.

A torony erkélyéről parádés kilátás nyílik a meseszerű, középkori főtérre. A szép gótikus templomot II. János Pál pápa 2001-ben minor bazilikává avatta.