Fertőd: Esterházy-kastély

A fertődi Esterházy-kastély hazánk legnagyobb, barokk-rokokó műemlékegyüttese. Fénykorát az építtető Esterházy „Fényes” Miklós idején, a 18. sz. II. felében élte. A kastély közel 200 hektáros parkja napjainkban is őrzi a barokk kori kialakítás jellegzetes elemeit.

A természeti környezettel való együttélés szép példája, hogy a földszinti hercegi lakosztályok minden terméből ki lehet lépni a déli nagy parkba vagy a kamarakertekbe, s ugyancsak a kertekre néznek az emeleti szobák kis kilépő erkélyei. A térszervezés másik jellegzetessége, hogy a keleti oldal a hölgyeké (földszint: hercegnéi-, emelet: királynői lakosztály), a nyugati pedig a férfiaké (földszint: hercegi-, emelet: fejedelmi lakosztály). A társadalmi hierarchiát is jelző kialakításban közös használatú térként funkcionál a belső díszlépcső (keleti oldal) és a kápolna (nyugati oldal). 

A központi rész koronája, a Belvedere (olasz, nyers fordításban: szép kilátó) hatalmas méretű tere az emeleti Díszterem és Zeneterem fölött húzódik. Ablakaiból kitekintve tárul elénk a barokk szerkezetét még őrző parkrendszer hármas alléja és kelet–nyugati tengelye a fasorokkal.

 

 

Joseph Haydn                                                                                    Esterházy Miklós

1. Előtér: 

2. Díszlépcső:

 

3. Sala Terrena (nyári hűsölő):

 

 

4. Díszterem: A mennyezeti freskó címe-Apolló diadala

 

 

 

Tavasz                                                                                        Nyár

 

Ősz                                                                                  Tél

5. Haydn-terem: Itt hangzott fel először a Búcsúszimfónia (1772)