Rózsamánia: Ybl Miklós épületei I.

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. ápr. 6. – Budapest, 1891. jan. 22.)

Az osztrák Klostenburgból származó család adta a XIX. század egyik legnagyobb építőmesterét, építőművészét, Ybl Miklóst. Apja székesfehérvári kereskedő, anyja Eiman Anna. A párizsi Politechnikum elvégzése után 1832-től Pollack Mihály, a klasszicizmus nagy építésze mellett inaskodott, majd 1836-tól Henrik Koch irodájában tevékenykedett. A XIX. század 40-es éveire tehető Ybl építészeti munkásságának indulása, a század első nagy önálló stílusának, a klasszicizmusnak idejére esik, hatással van szemléletére mesterein (Pollack Mihály, Koch Henrik) keresztül, majd megteremti a magyarországi romantika sajátos művészetét és a neoreneszánszban teljesedik ki életműve. Több mint 130 épülettel gazdagította Pestet, Budát, illetve közel száz a vidéki városok, főúri birtokok arculatát meghatározó épületek száma. Teherbírása életében is legendás volt. Tervezett és művezetett, képes volt az építés teljes folyamatának kézben tartására. Ismert, hogy komoly képzőművészeti tanulmányokat folytatott, de kiváló kőfaragó is volt és ácsmesternek is igen megfelelt.

1. Degenfeld-Schomburg Palota 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 14. Tervezés: 1872 – 1874

A palota építtetője az Odescalchi család volt. Herceg Odescalchi Gyula feleségéről, Dégenfeld Annáról nevezték el az épületet. Ybl halálakor az egész házat fekete lepellel fedték le. E házban élt és halt meg Tisza Kálmán miniszterelnök.

2. Festetics-palota 1088 Pollack Mihály tér Építés ideje 1862 - 1865

Ybl első városi palotája. Ebben a korai munkájában az itáliai reneszánsz megoldásokat alkalmazta. Az épület kívülről diszkrét, a főúri pompa igazán az épület belsejében bontakozik ki, elsősorban a nagyszabású díszlépcsőházában. Az épületben ma az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem működik.

3. Károlyi palota VIII. Pollack M. tér 10. (1863-65)

Károlyi Lajos és fia Alajos gróf megrendelésére tervezett.

4. Ideiglenes képviselőház 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 8. (1865 – 1866)

A Habsburg birodalom válsága 1865 nyarán arra késztette az uralkodót, hogy ez év decemberére összehívja az országgyűlést. Ez azt jelentette, hogy az Országház építésének ügyében a lehető leggyorsabban intézkedni kellett. Kivitelre Ybl tervét fogadták el, aki ekkor már Magyarország egyik vezető építészének számított. Az építkezésen nyolcszáz ember dolgozott. A befejezés előtt álló házat az uralkodó decemberben megtekintette, és elismerése jeléül az építkezés irányítóit és résztvevőit kitüntetésben részesítette. Ybl Miklós megkapta a Ferenc József - rend lovagkeresztjét. Azonban a falak nyirkossága miatt és bútorzat hiányában nem vehették használatba. Erre ezerkilencszáz 1866. április 11-ig várni kellett. Ma a Budapesti Olasz Kultúrintézet épülete.

5. Pálffy Pálné Palotája Reviczky-Ötpacsirta utca sarkán (1867 – 1869)

Pállfy Pálné számára tervezett bérpalotát. A reprezentatív funkciókat a magasföldszintre helyezték el, az első emelet a család lakóhelyeként szolgált, a felsőbb szinteken bérlakások voltak kialakítva. Az épület ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének ad otthont.