Vajdahunyadvár ősszel

Spartacus-ösvény

1. Túránkat Pilisszentlászló központjából indítjuk. A különböző turistaútvonalak jelzései az oszlopokon egyből feltűnnek, ahol a számunkra fontos zöld jelzést is felfedezzük. A jelzést követve el is indulunk, kifelé tartva a községből.

2. Egy ideig aszfaltúton haladunk, majd ahogy az utolsó házat is elhagyjuk, az aszfaltút földútra vált. Itt még jó darabon haladunk egyenesen előre, követjük a zöld jelzést, majd beérünk végre az árnyas fák közé. Az erdőben hamarosan megpillantjuk a Spartacus-ösvényt jelző táblát - ez is mutatja, hogy jó irányban haladunk. Az elágazásnál jobbra fordulva, egy keskenyebb ösvényen folytatjuk utunkat.

3. Egy darabig bokros-cserjés területen haladunk, majd a fokozatosan dőlő hegyoldalban egyre-másra tűnnek fel a sudár bükkfák, melyek lenyűgöznek bennünket magasságukkal és vastag törzsükkel. Ahogy haladunk és a hegyoldal meredekebbé válik. Egy szakaszon meredek sziklafal is kíséri. A vadregényesebb szakasz után nem sokkal kinyílik a táj és megpillanthatjuk a Dunakanyart. A kilátásban sajnos csak egy rövid szakaszon gyönyörködhetünk, utána az ösvény visszatér az erdőbe.

4. A zöld jelzést folyamatosan követve hamarosan elérjük a Jenő-kunyhót, amely mellett néhány pihenő pad és tűzrakóhely is található. Egészen addig ezen az ösvényen maradunk, amíg a Spartacus-ösvény végét jelző táblával nem találkozunk. Itt jobbra tartva a zöld kereszten megyünk tovább egészen a Bertényi Miklós Füvészkertig.

5. Innen a piros jelzésen fogunk visszatérni Pilisszentlászlóra, amely végig az Apát-kúti-patak medrében halad. Az aszfaltúton felfelé indulva előbb elhaladunk a Pisztrángos tavak, majd a Stefánia-híd mellett, majd nemsokkal később elágazáshoz érünk. Itt az útról jobbra térünk le a Kaán-forrás felé. Az út kezdetben a meder felett halad, majd később lejjebb ereszkedik és számos alkalommal keresztezi a patakot, amelyen sziklákon átlépdelve jutunk tovább. Izgalmas és vadregényes szakasz következik.

6. A fák törzsét figyelve és a piros jelzést továbbra is követve, lassan megpillantjuk Pilisszentlászló első házait. Az erdőből kibukkanó földút itt aszfaltútra vált és ez egyenesen bevezet minket a település központjába.

A konyha szabályzata

Teaidő

 

Balassagyarmat: Palóc Múzeum

 A bölcsőtől a sírig kiállítás

bal oldal: A közösség gondoskodott a fekvőasszonyról. Bőséges, tápláló ebéddel rendszeresen                                komasszonya látta el. A szokás elnevezése: poszrik

jobb oldal: keresztanya, a keresztelésre felkészített csecsemővel

 

A keresztszülő házaspárt a hagyományos gyakorlat szerint legtöbbször ifjúkori pajtásaik közül választották a szülők. Az így létrejött komaság egész életre kölcsönös kapcsolatot jelentett. A vele járó kötelezettség egyike az újszülött illendő megajándékozása keresztelőkor.

Az intézményes nevelés kereteit az iskola és a vallás jelentették. Az iskolai tananyag elsajítításának azonban kevés jelentőséget tulajdonítottak a szájhagyomány közvetítette  ismeretekhez képest.

Az esküvőről hazaérkező ifjú párt az anyós fogadta. Mézzel kínálta meg őket, hogy életük édes legyen.

Pataki viselet egy szabadkéményes konyhában

Munka a földeken

 

Az esztendő jeles ünnepeinek a rangját tükrözi, hogy ilyenkor a nagymisére a legdíszesebb és legdrágább viseletet öltötték fel.

Az életkor múlása tükröződött a női viselet színeiben.

A palóc etnokultúra kincsestára

 

 

 

Mesélő faragások 

Egri István fafaragó népművész életmű-kiállítása

 

Coffee time

Tákos és Csaroda temploma

A Bereg talán egyik legszebb kulturális hagyatéka a tákosi református templom. Legősibb része 1766-ban épült. Azt tartják róla: "a nép emelte magának fából és sárból", abban az időben, amikor Mária Terézia rendelkezései megtagadták a követ és a téglát a reformáció híveitől. A tákosiak megmutatták, hogy akkor is szép templomuk lesz. A királynői utasítások ellenére megépítették abból, ami adva volt bőven a beregi embernek: fából és sárból, mint a fecske a fészkét. A templom paticsfala ellenére is dacol az idővel, "állja a sarat".

A festett fakazettás mennyezete, berendezése, szószéke, karzata adja az igazi értékét. A mennyezet kazettái között nincs két egyforma. A színes mennyezet készítője a nevét egy kazettán megörökítette: "ÉN, ASZTALOS LÁNDOR FERENC CSINÁLTAM A JÓ ISTEN SEGEDELME ÁLTAL, BARÁTH MIHÁLY EGYHÁZFISÁGÁBAN. ANNO 1766. DIE 30 JUNY." 

hangvető korona 

 

A falu nemes családjai a templom legelső soraiban saját széket készíttettek maguknak. Dancs Imre székén található egy faragottfestett kerecsensólyom, ami a magyarság közkedvelt szimbólumának, egy turulmadárnak felel meg. 

A berendezések közül kiemelkedik a fedeles stallum vagy papi szék (készült: 1767), ahol a mindenkori református lelkész családja foglalt helyet.

A csarodai református templomot az Árpád-kori templomok mintapéldájaként szokás említeni. A mosolygó szentek templomaként híresült el. A hajó északi falán János evangélista, Kozma és Domján orvosszentek, Pál és Péter apostolok, valamint egy női szent alakja látható. 

A 16. században, a hitújítás korában a falu földesura egész népével áttért református vallásúra, amely jelentősen kihatott a templomok megjelenésére.

A falakat többségében levakolták, rosszabb esetben a falképeket leverték. Csarodán erre csak 1642-ben került sor, ekkor a meglévőfreskókat levakolták, a fehérre meszelt falakat pedig népies, virágmintás motívumokkal díszítették.