Címkék

advent (9) decoupage (17) keresztszem (105) kert (35) kirándulás (119) kávéfestés (8) makramé (6) szobor (17) transzferálás (3) tél (14) varrás (16) ősz (25)

2024. július 21., vasárnap

Szent György-hegyi túra

A látványos kis szobrokkal szépen feldíszített Tarányi-présház, és az 1760-as években épült és az eredeti állapotát csodával határos módon megőrző Lengyel-kápolnától indultunk. Helyenként szép kilátások nyíltak a Balaton és Szigliget irányába. Felkapaszkodtunk a bazaltplató keleti oldalán lévő Vércse-szirthez, majd picivel később már a 415 méteres magasságban lévő csúcson található, elképesztően pazar panorámát nyújtó füves tisztáson álltunk. Az Országos Kéktúra frissen festett kék jelzésein lefelé indulva újabb látnivalók vártak ránk. A kis- és nagyorgona. Ezek az egy-másfél méter széles, húsz-huszonöt méter magas bazaltoszlopok – a nép nyelvén kűzsákok. Az orgonák tetejére kisebb csapások vezetnek, ki lehet menni a peremükre, de nagyon-nagyon óvatosan.



Sümeg és Tapolca









 

2024. június 8., szombat

Hagyományok Háza: Szecesszió, art deco, népművészet kiállítás

A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából.

A kiállítás olyan női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé.


Zsolnay Teréz, Zsolnay Júlia: 
Fiatal koruk óta tanultak rajzolni, mintázni, vésni a gyár mestereitől. Teréz az 1870-es években rendszeresen tervezett mintákat a Zsolnay gyár számára. A népi mintákat a termékekhez használták inspirációként.


Undi Mariska: 
A tanítóképző után a figyelme a rajz és a festészet felé fordult. Felvételt nyert az Országos Mintarajziskolába, ahol Székely Bertalan tanítványa lett. Csatlakozott a Malonyai Dezső által vezetett népművészeti gyűjtőkörúthoz. 


Lesznai Anna: 
A Mezőkövesdről érkezett idénymunkás parasztasszonyoktól tanulta meg a népi hímzést, a színek jelentőségét. Munkái a matyó mintakultúrán alapulnak, de tovább formálta őket. Irodalmi munkássága is jelentős. Első, hazajáró versek című kötetére Ady is felfigyelt. Ennek köszönhetően Lesznai tervezte 1913-ban a Magunk szerelme, majd 1914-ben a Ki látott engem című Ady-kötet címlapját. Utóbbi alapján készítette el az úgynevezetett Ady-párnát. (kép)


Tüdős Klára:
A Magyar Királyi Operaház kosztümtervezője, divattervező, népművészeti kutató, írónő. Az első magyar női filmrendező. Az általa tervezett kosztümökben arattak nagy sikert Kodály Háry Jánosának főszereplői. Népi motívumokkal díszített darabjaival sikert aratott itthon é külföldön is. 


Mallász Margit: A 30-as évek elejétől idegenforgalmi plakátokat tervezett.

Filmplakát

 

Kollázs

Egyéb képek a kiállításról:


Király Ilus: kalocsai hímzett pruszlik

Diósyné Nagyajtay Teréz: ruhatervek a párizsi világkiállítás pavilonjában működő magyar vendéglő felszolgálói részére

Diósy Antal: a párizsi világkiállítás magyar éttermének látványterve


Hollókő és Szécsény

Hollókő legendája

A mese szerint a szomszédos Pusztavárhegy ura, Kacsics András elrabolt egy leányt és az itt épülő várba zárta el. Ám a lány dajkája boszorkány volt, aki összeszövetkezett az ördöggel, hogy kiszabadítsa a lányt. Az ördög fiai éjszakánként holló képében jelentek meg a várban, és csőrükben hordták el a köveket onnan, egészen addig, míg a lány ki nem szabadult. Az elhordott köveket a hollók egy közeli dombtetőre vitték, ahol új vár épült belőle, ez lett Hollókő vára.





Szécsény: Forgách-kastély, várkert, Ferences templom és kolostor