1. Déri Múzeum
2. Református Nagytemplom
Alapterülete szerint hazánk
legnagyobb református temploma. A neoklasszicista stílusban épült templom közel
kétezer fő befogadására képes. 1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth
Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot. 1991-ben pedig II. János Pál pápa is
szolgált a Nagytemplomban, mielőtt megkoszorúzta volna az Emlékkertben a
gályarabok emlékművét. A főhajó 55 méter hosszú és 15 méter széles, a
kereszthajó 38 méter hosszú és 14 méter széles. A templom belmagassága 21 méter, a tornyok 61
méter magasak. Az orgonát a bécsi Jacob Deutschmann
készítette 1838-ban (4258 síp).
A Mátraszele és Kazár
közötti hegygerinc déli oldalán alakult ki a növényzet nélküli, riolittufával
borított, mélyen barázdált felszín.
Mintegy 20 millió éve, a miocén vulkánosság során, került a felszínre. Nagy
valószínűséggel a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga, amely vegyes
összetételű és különböző szemszerkezetű. A portól a nagyobb rögökig minden
méret előfordul. A puha felszínt a víz eróziós munkája formálta, benne mély
árkokat szabdalt.
A közel egy hektáron
fekvő riolittufához hasonlót a világon összesen 6 helyen, legközelebb a
törökországi Kappakódkiában tálalhatunk.
A Medves vidékének
egyik bazaltcsúcsa a Salgó (625m). Nagyméretű oszlopokból álló bazalttömbjét állítólag
mintegy 5 millió évvel ezelőtti
vulkáni kitörés
hozta létre. Salgó várának építésére 1500 táján került sor. 1554-ben a török
elfoglalta és 40 évig birtokolta. Rövid ideig Balassi Bálint tulajdona is volt.
1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste a várromot, és ezt írta róla: „Talán nem volt Magyarországon vár, mely oly közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán; tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt…” Az itt szerzett élmény hatására született meg később „Salgó” című költeménye.
