Rózsamánia

2024. július 30., kedd

2024. július 21., vasárnap

A Balaton-felvidék lankái között rejtőzik a középkorban épült Kinizsi-vár. Hunyadi Mátyás 1472-ben adományozta az erősséget Kinizsi Pálnak a hadjárataiban tanúsított vitézségéért. Mai szemmel meglehetősen furcsának tűnő területre, Nagyvázsony legalacsonyabban fekvő részére épült a jellegzetes négyszögletű lakótornyos vár. A hely kiválasztásában szerepet játszott, hogy fontos kereskedelmi útvonal ágazott itt el. A terület legfőbb előnye azonban az a bővizű forrás volt, mely a vizesárkot táplálta, illetve ivóvizet biztosított a várvédők számára ostrom idején is. A Kinizsi-vár egy része és a közeli Szent-Mihály kolostor romjai a mai napig fennmaradtak. A várban látogatható a börtön, az őrszoba, a lovagterem és a vár egykori úrnőjének szobája. Emellett a pálos kolostor és a kenyérmezei csata makettjei teszik megismerhetővé az épületet és történetét.

Forrás: kinizsivar.hu

Salföld, Úrkút

Az Úrkút keleti szélén magasodó Csárda-hegy oldalában 1917-ben, szén után kutatva fedezték fel az ország legnagyobb mangánérc készletét, melyet 1918-tól egyre nagyobb ütemben bányásztak. Az 1920-as évek volt az úrkúti mangánbánya fénykora, az érc kitermelésével végül 1951 óta országosan védett a terület. Kézi, külszíni fejtéssel termelték le a mangánércet, és fokozatosan, eredeti állapotának megfelelően került napvilágra a 100 millió éves őskarszt. A rózsaszínes, tömött, jurakori mészkőben tengeri állatok mészvázas maradványai is előkerültek. 2013 óta 6 állomásból álló tanösvény segíti az őskarszt felfedezését. A Csárda-hegyi tanösvény hossza mintegy egy kilométer, a két szintből álló, hatalmas katlanba hosszú, korláttal ellátott falépcsősor vezet, emellett a tanösvény a töbör peremén haladva kerüli körbe az őskarsztot.

A töbrök alján, a sajátos mikroklímának köszönhetően, jó pár fokkal hűvösebb van, ez különösen kánikulában teszi kellemessé a látogatást. Mohák, páfrányok népesítik be a sziklafalak alját, rengeteg védett növényfaj kedveli ezt a nyirkos, hűvös, árnyékos klímát.

Szent György-hegyi túra

A látványos kis szobrokkal szépen feldíszített Tarányi-présház, és az 1760-as években épült és az eredeti állapotát csodával határos módon megőrző Lengyel-kápolnától indultunk. Helyenként szép kilátások nyíltak a Balaton és Szigliget irányába. Felkapaszkodtunk a bazaltplató keleti oldalán lévő Vércse-szirthez, majd picivel később már a 415 méteres magasságban lévő csúcson található, elképesztően pazar panorámát nyújtó füves tisztáson álltunk. Az Országos Kéktúra frissen festett kék jelzésein lefelé indulva újabb látnivalók vártak ránk. A kis- és nagyorgona. Ezek az egy-másfél méter széles, húsz-huszonöt méter magas bazaltoszlopok – a nép nyelvén kűzsákok. Az orgonák tetejére kisebb csapások vezetnek, ki lehet menni a peremükre, de nagyon-nagyon óvatosan.

Sümeg és Tapolca

2024. június 8., szombat

Hagyományok Háza: Szecesszió, art deco, népművészet kiállítás

A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából.

A kiállítás olyan női művészek nézőpontján keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé.

Zsolnay Teréz, Zsolnay Júlia:

Fiatal koruk óta tanultak rajzolni, mintázni, vésni a gyár mestereitől. Teréz az 1870-es években rendszeresen tervezett mintákat a Zsolnay gyár számára. A népi mintákat a termékekhez használták inspirációként.

Undi Mariska:

A tanítóképző után a figyelme a rajz és a festészet felé fordult. Felvételt nyert az Országos Mintarajziskolába, ahol Székely Bertalan tanítványa lett. Csatlakozott a Malonyai Dezső által vezetett népművészeti gyűjtőkörúthoz.

Lesznai Anna:

A Mezőkövesdről érkezett idénymunkás parasztasszonyoktól tanulta meg a népi hímzést, a színek jelentőségét. Munkái a matyó mintakultúrán alapulnak, de tovább formálta őket. Irodalmi munkássága is jelentős. Első, hazajáró versek című kötetére Ady is felfigyelt. Ennek köszönhetően Lesznai tervezte 1913-ban a Magunk szerelme, majd 1914-ben a Ki látott engem című Ady-kötet címlapját. Utóbbi alapján készítette el az úgynevezetett Ady-párnát. (kép)

Tüdős Klára:

A Magyar Királyi Operaház kosztümtervezője, divattervező, népművészeti kutató, írónő. Az első magyar női filmrendező. Az általa tervezett kosztümökben arattak nagy sikert Kodály Háry Jánosának főszereplői. Népi motívumokkal díszített darabjaival sikert aratott itthon é külföldön is.