Határainkon belüli makettek:
Sárospatak, Rákóczi-vár: Perényi Péter kezdte el építtetni az 1530-as években. Legrégebbi része a Vöröstorony. 1708-ban falai közt tartották a Rákóczi-szabadságharc utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. A magyar nemzeti örökség része.
Tiszadob, Andrássy-kastély: 4 bejárata, 12 tornya, 52 szobája és 365 ablaka van. Bukszus-labirintusa bejárható.
Vizsoly, református templom: Szentélye a XII. és XIII. században román stílusban, a hajó rész a XIV. és XV. században gótikus stílusban épült. Itt őrzik az 1590-ben, Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Biblia egyik eredeti példányát.A fordítást Károli Gáspár gönci prédikátor készítette munkatársaival. A Vizsolyi Biblia hungarikum.
Füzéri vár: A kora középkori vár Magyarország hét természeti csodájának egyike. A Szent Koronát ide menekítette Perényi Péter koronaőr a mohácsi csata után. 2016-ra megújult.
Diósgyőri vár: Fénykora Nagy Lajos uralkodása alatt kezdődött, aki gótikus várkastéllyá építette ki.
Eger, vár: Dobó István kapitány vezetésével a várvédők visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét az 1552-es ostromban. Gárdonyi Géza, az Egri csillagok írójának sírhelye.
Sopron, Tűztorony: Barokk hagymakupolája 58 m magasra emelkedik. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Sopron jelképe.
Fertőd, Eszterházy-kastély: Fő homlokzata 100 m hosszú, 126 szobája van. "Magyar Vesailles"-ként is emlegítik.
Jáki templom: A magyarországi román stílusú építészet szimbóluma. 1220 körül építették.
Hévíz, tófürdő: Európa legnagyobb gyógyító erejű tava. A fürdőélet fellendítése I. Festetics György nevéhez fűződik, aki 1795-ben kezdte el a tavon a fürdőfejlesztést.
Tihanyi Bencés Apátság: I. András alapította 1055-ben. Alapító oklevele a magyar nyelv első legrégebbi eredeti formájában fennmaradt írásos emléke. A Pannonhalmi Főapátság Levéltárában őrzik.
Kaposvár, Csiky Gergely Színház: A szecessziós stílusú épület Strauss Cigánybáró című operettjével nyitotta meg kapuit 1911. szeptember 2-án.
Pécs, Dzsámi: A magyarországi török-iszlám építészet alkotása. Gázi Kászim építtette. Mérete hosszában és szélességben is 100 lépés. Minaretjét egy villámcsapás okozta sérülés miatt lebontották. Napjainkban katolikus templomként működik.
Kecskemét, Cifrapalota: A szecessziós épület 1902-ben épült. Falait színes majolika díszíti. A mázas díszeket és a cserepeket a Zsolnay gyár készítette. A Kecskeméti Képtár otthona.
Dorozsma, szélmalom: Az 1801-ben épült szélmalom a múlt század közepéig működött.Vert vályogtéglából készült.
Szeged, dóm: Hazánk 4. legnagyobb temploma. Építéséről a szegedi városatyák 1880-ban döntöttek fogadalomból az újabb árvizektől való megmenekülésért.
Szabadkígyós, Wenckheim-kastély: Ybl Miklós tervei alapján készült. Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. Egyik kedvenc írónőm, Bauer Barbara A leggazdagabb árva című könyve Wenckheim Krisztináról szól.
Esztergom, bazilika: Magyarország legnagyobb egyházi, és az ország legmagasabb épülete. A kupolába 413 lépcső vezet fel.
Budapest, Országház: Az épület megálmodója Steidl Imre volt. 17 évig épült.
Budapest, Lánchíd: Az első állandó híd volt Pest és Buda között. 1849. november 20-án avatták fel. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte.
Budapest, Operaház: Építésén kizárólag magyar iparosok és művészek dolgoztak. Ybl Miklós tervezte. Az első előadás 1884. szeptember 27-én a Bánk Bán, a Hunyadi László, és a Lohengrin nyitánya volt Erkel Ferenc vezényletével. A megnyitón Ferenc József császár is részt vett.
Budapest, Hősök tere: A világörökség része. 1991-ben II. János Pál pápa tartott szentmisét a téren.
Budapest, Széchenyi gyógyfürdő: A Városligetben található gyógyfürdő Európa legmelegebb hévízforrása.
Debrecen, református nagytemplom: A város jelképe. Az ország második legnagyobb mechanikus orgonája van benne. Féltve őrzött erekjéje Kossuth Lajos széke. Ezen ülve olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot 1849. április 14-én.
Hortobágy, Kilenclyukú híd és csárda: A Hortobágy jelképe. Az azonos nevet viselő folyó felett ível át 167 m hosszúságban. A csárda a Hortobágy legrégebbi építménye (1699). A világörökség részei.
Határon túli makettek:
Munkács vára (Ukrajna)
Kassa, Szent Erzsébet dóm (Szlovákia)
Krasznahorka vára (Szlovákia)
Lőcse, városháza (Szlovákia)
Árva vára (Szlovákia)
Bajmóc vára (Szlovákia)
Nyitra, Püspökség (Szlovákia)
Pozsony, vár (Szlovákia)
Déva vára (Románia)
Vajdahunyadi vár (Románia)
Marosvásárhely, városháza (Románia)
Fekete Sas Palota (Nagyvárad, Románia)
Szatmárnémeti Zsinagóga (Románia)
Dióshalmi fatemplom (Románia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése