Közép-Európa egyetlen látogatható és teljes berendezésével fennmaradt kékfestőműhelye Pápán található. A szászországi Sorauból érkezett Kluge család 1783-ban kezdte el a kékfestést Sárváron, majd 1786-ban települt át Pápára.
A kékfestés munkafázisai
A nyersvászon kifőzése
A nyersvászon keményítése
A vászon mintázása (fedőmasszába mártott nyomódúccal)
Szárítás
A megmintázott anyag festése festőmedencében
Szárítás
A fedőmassza eltávolítása savas fürdőben
Az anyag kimosása
Szárítás
Keményítés
Mángorlás
Simítás (vasalás)
A mintafák (nyomódúcok): korábban fából készültek, a fába faragták bele a mintát, a későbbiek fából és rézből vegyesen. A kész mintafa sarkaiba egy-egy jelölő, anzeccszöget vernek, mely a mintázásnál jelent segítséget.
A küpa szobában festjük a vásznat. A festőmedencék felett lógó ráfokra akasztjuk a mintázott anyagot, majd leengedjük az indigócsávába. A festőlé indigó, mész, vasgálic és víz keveréke. A merítés után kb. húsz perc elteltével kihúzzuk az anyagot, levegőztetjük, majd ezt többször megismételjük, minél sötétebb színt szeretnénk kapni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése