Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek. Az építéshez felhasználták az – akkor már romos állapotban lévő – középkori épületeket is. Felszentelése 1752-ben történt meg. A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye.
A Műemlékkönyvtár az
apátság épületének második emeletén található. Az első könyveket a 18.
században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, mely
állomány 1950-re 65 000 kötetre duzzadt. A ciszterci rend egykori feloszlatását
követően a könyvtár állami tulajdonba került.
A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak,
melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag
elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, ám találhatunk szakirodalmat a
többi tudományterületről is.
A könyvtár szakszerű
idegenvezetéssel látogatható, mely során megcsodálhatjuk a Wilde testvérek keze
munkáját dicsérő intarziás berendezésű nagytermet is.
A zirci apátság
Királyterme a monostor nyugati, reprezentatív szárnyával egy időben, 1844–1846
között épült fel. Az apátság viszontagságos története miatt ugyanakkor nem
maradtak fenn sem az eredeti tervek, sem az eredeti berendezési tárgyak.
Első renoválására
feltehetően 1901-ben került sor, Ferenc József császár és király látogatását
megelőzően. Funkcióját tekintve elsősorban az apátság reprezentációs tereként
funkcionált, ahol a királyi és főúri vendégeket szállásolták el. Ugyancsak itt
fogadták a magasrangú egyházi személyeket is.
1950-ig, az apátság
feloszlatásáig a monostorba látogató előkelő vendégek fogadására tartották fenn
a Királytermet. A rend működési engedélyének megvonása után végül az épületbe
költöző szakképző iskola könyvtárát rendezték be itt. Ugyancsak ebben az időszakban
tűnt el az eredeti berendezés számottevő része is.
A Királyterem 2021. augusztusában átadott három exkluzív szobát tartalmaz: királyi és apáti fogadó, illetve királyné-terem, ahol korabeli bútorzat, restaurált falfestés és pazar festmények idézik vissza a letűnt kor eleganciáját.
A Vöröstorony 1847-re készült el, egyes feltételezések szerint kilátóként és csillagvizsgálóként is használhatták, utóbbiként valószínűleg csak a XIX. században. Nevét a toronyba felvezető csigalépcső 146 vörösmárvány lépcsőfokáról kapta, mely 20 méteren keresztül kanyarogva visz fel a Zirci-völgyet mutató csodás panorámához.
A ciszterci apátság
műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb
fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban.
Szöveg forrása: zirciapatsag.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése