A kiállítás a huszadik század elejének
két nagy stílusa (a szecesszió, illetve az art deco) és a népművészet
találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából.
A kiállítás olyan női művészek nézőpontján
keresztül mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász
Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik
mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. Munkásságuk közös pontja, hogy tudatosan
fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé.
Zsolnay Teréz, Zsolnay Júlia:
Fiatal koruk óta tanultak rajzolni, mintázni, vésni a gyár mestereitől. Teréz az 1870-es években rendszeresen tervezett mintákat a Zsolnay gyár számára. A népi mintákat a termékekhez használták inspirációként.
Undi Mariska:
A tanítóképző után a figyelme a rajz és a festészet felé fordult. Felvételt nyert az Országos Mintarajziskolába, ahol Székely Bertalan tanítványa lett. Csatlakozott a Malonyai Dezső által vezetett népművészeti gyűjtőkörúthoz.
Lesznai Anna:
A Mezőkövesdről érkezett idénymunkás parasztasszonyoktól tanulta meg a népi hímzést, a színek jelentőségét. Munkái a matyó mintakultúrán alapulnak, de tovább formálta őket. Irodalmi munkássága is jelentős. Első, hazajáró versek című kötetére Ady is felfigyelt. Ennek köszönhetően Lesznai tervezte 1913-ban a Magunk szerelme, majd 1914-ben a Ki látott engem című Ady-kötet címlapját. Utóbbi alapján készítette el az úgynevezetett Ady-párnát. (kép)
Tüdős Klára:
A Magyar Királyi Operaház kosztümtervezője, divattervező, népművészeti kutató, írónő. Az első magyar női filmrendező. Az általa tervezett kosztümökben arattak nagy sikert Kodály Háry Jánosának főszereplői. Népi motívumokkal díszített darabjaival sikert aratott itthon é külföldön is.
Mallász Margit: A 30-as évek elejétől idegenforgalmi plakátokat tervezett.
Filmplakát
Kollázs
Egyéb képek a kiállításról:
Király Ilus: kalocsai hímzett pruszlik
Diósyné Nagyajtay Teréz: ruhatervek a párizsi világkiállítás pavilonjában működő magyar vendéglő felszolgálói részére
