A sivatagi állatról elnevezett sziklaformáció nevét arról kapta, hogy legmagasabb sziklái oldalról egy kétpúpú tevére hasonlítanak.
1968 nyarán forgatták itt a Gárdonyi Géza regénye alapján, Várkonyi Zoltán által rendezett Egri csillagok c. film látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajeleneteit.
A Május-hegy alatti Klastorickó
dűlőben
volt valamikor egy Pálos kolostor. A főpapot Hollónak nevezték. Ezek a
barátok közeli kapcsolatban voltak a környéken élőkkel, a nép is szívesen látta őket,
élelmet is juttatott részükre. Nem tudni pontosan
mikor, de a szájhagyomány azt tartja, hogy a kolostor elsüllyedt. Azt a helyet,
ahol a kolostor állt azóta is Klastorickónak nevezik, a községet pedig a vezetőről
nevezték el Hollóházának.
Istványi
Ferenc a hollóházi kőedénygyár felvirágoztatója. A kezdetben
egy-két épületből
álló manufaktúrát a század végére jelentős gyárteleppé fejlesztette. Az alig 700 lakosú
községben teljes foglalkoztatottságot biztosított. A termékek bár gyárban
készültek, mégis népművészeti alkotások voltak. A forma- és motívumkincs
apáról fiúra, kézről
kézre öröklődött. A díszítőművészet és a dísztárgyak a XX. sz. beköszöntével jelentek meg. gyár kiállított az 1900-as Párizsi
Világkiállításon, továbbra is készítik a falusi lakosság igényeit kielégítő magyaros díszítésű edényeket. Istványi Ferenc 4 évtizedes
hollóházi tevékenységének az 1902-es halála vetett véget.
Fia
vette át a gyár vezetését, aki sajnos nem örökölte apja üzleti tehetségét. Szűkítette a termelést, a polgári lakosság számára készült művészileg igényesebb díszedények készítését beszüntette. A gyár hanyatlott, 1916-tól megszűnt a főépületben a termelés. A háború befejezése után teljesen leállt. 1923-ban indul újra, a vezetőség nagy gondot fordított a helyes massza-összetételre. 1926-ban áttértek a
díszműáru
és figurák gyártására.
1939-ben
Szakmáry Károly kassai kereskedő kerül a gyár élére. Korszerűsített és a gyár fejlődésnek
indult. Célkitűzései végrehajtásában az 1848. évi államosítás akadályozta meg.
1957-ben állították helyre az egykor szebb napokat látott gyárat. Mivel az itt dolgozók szépérzéke és művészi hajlama továbbra is adott volt, az 1960-as évek elejétől ismét elkezdődhetett az edények és dísztárgyak készítése. Az 1970-es években a gyár egyre több neves ipar- és világhírű képzőművészt kért fel, hogy tervezzenek hollóházi porcelánokat, vagy azokra dekorációkat (Victor Vasarely, Amerigo Tot és Szász Endre).
