Szentkút

A népi hagyomány szerint 1091 vagy 1092-ben Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a mai Szent Kút forrásvizével meggyógyította. 1714-ben Lukovics Márton kisterenyei plébános írásban rögzítette a több évszázados szájhagyományt.

1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna.

A Szentkúti barlangokban, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon a XIII. századtól éltek remeték. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. Sírja a bazilikában van.

A ferencesek feltehetőleg már a XIII. századtól lelkipásztorkodtak. 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás ünnepélyesen kihirdette Szentkút Nemzeti Kegyhellyé válását.

Szöveg forrása: https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/matraverebely-szentkut

Zagyvarónai salakkúp és az apci tengerszem

Zagyvaróna határában, a sokat mondó nevű Salakhegy utca végén túl fekete hegyek állnak, amelyek múltját nem a Föld évmilliókkal ezelőtti magmájában, hanem a Magyar Vasötvözetgyár Rt. kohójában kell keresni, néhány évtizeddel ezelőtt. Salgótarján szénben gazdag vidéke több mint száz éve ideális helyszín volt a nehézipar számára. A Mátrában bányászott ólom- és cinkércekkel teli kohók lecsapolásából származó, felesleges salak hatalmas futószalagokon érkezett a terület szélén álló meddőhányókhoz, ahonnan a mélybe hullva egyre nagyobb kúpokat formázott. Persze nem árt tudni, hogy amit itt látunk, hivatalosan nem más, mint veszélyes ipari hulladék, amely körültekintő viselkedést kíván meg a látogatótól, hazatérés után pedig legalább kéz- és ruhamosást igényel.

Szöveg forrása: https://www.turistamagazin.hu/hir/zagyvarona-titokzatos-fekete-hegyei-kozott

A tó, melyet találóan tengerszemnek hívnak, egy klasszikus bányató, 1875-ben kezdték el a jó minőségű andezit fejtését a Nagy-Hársas és a Somlyó közti Széles-kőn. Mintegy 90 éven keresztül folyt itt az egyre nagyüzemibbé váló termelés, még kisvasutat is építettek, melyen a kővel megrakott csilléket szállították el a faluba. Az 1960-as években szűnt meg a kőbányászat, az óriási gödör lassan megtelt csapadék- és talajvízzel. 1995-ben természetvédelmi oltalom alá került a Széleskő-bányató. A tó vize mély, partját hatalmas, meredek sziklák ölelik körbe.

 

Somoskő vára és a bazaltorgona

TÖRTÉNETE

Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.

A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülek végvárai a "pogány" seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.

Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek - Szlovákia önálló állammá alakulása után - sajnálatos módon félbeszakadtak.

Szöveg forrása: https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/somosko-vara-sk

  

A bazaltorgona öt- és hatszögletű oszlopai egy 4 millió éves tűzhányó kráterében jöttek létre a láva felszín alatti lassú lehűlése során. Európai ritkaságnak számít. Feltárását a vár építéséhez használt nyersanyag fejtésének köszönheti.

Pápai templomok és a Fő tér

Pápai Szent István vértanú templom

A barokk római katolikus plébániatemplomot Esterházy Károly építtette. A munkát 1774-ben kezdték meg, és 1786-ban fejezték be.

42x22 méter, tornyai 71 méter magasak. A timpanonban az Esterházy püspöki címer látható. A két homlokzati torony között Szent István vértanú nagyméretű szobra áll.

Pápai Református templom

Pápai Nagyboldogasszony bencés templom

Fő tér

Pápa: Kékfestő Múzeum

Közép-Európa egyetlen látogatható és teljes berendezésével fennmaradt kékfestőműhelye Pápán található. A szászországi Sorauból érkezett Kluge család 1783-ban kezdte el a kékfestést Sárváron, majd 1786-ban települt át Pápára. 

A kékfestés munkafázisai

A nyersvászon kifőzése

A nyersvászon keményítése

A vászon mintázása (fedőmasszába mártott nyomódúccal)

Szárítás

A megmintázott anyag festése festőmedencében

Szárítás

A fedőmassza eltávolítása savas fürdőben

Az anyag kimosása

Szárítás

Keményítés

Mángorlás

Simítás (vasalás)

Tarkázószoba

  

A mintafák (nyomódúcok): korábban fából készültek, a fába faragták bele a mintát, a későbbiek fából és rézből vegyesen. A kész mintafa sarkaiba egy-egy jelölő, anzeccszöget vernek, mely a mintázásnál jelent segítséget.

A küpa szobában festjük a vásznat. A festőmedencék felett lógó ráfokra akasztjuk a mintázott anyagot, majd leengedjük az indigócsávába. A festőlé indigó, mész, vasgálic és víz keveréke. A merítés után kb. húsz perc elteltével kihúzzuk az anyagot, levegőztetjük, majd ezt többször megismételjük, minél sötétebb színt szeretnénk kapni.

 

A szárítópadláson vagy a fűtött téli szárítóban teregetjük szét az anyagot, ezután mángorolni visszük.

A szöveg forrása: https://kekfestomuzeum.hu/kiallitasaink