TÖRTÉNETE
Korai vármagját a vidéken
birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az
Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a
nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli
oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák
birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a
somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás
bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták
épületeit.
A török hódítás fenyegető
vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a
közeli Salgó és Fülek végvárai a "pogány" seregek hatalmába. Somoskő
helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán
Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen
1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor
helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő
időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban
emelték a hatalmas ágyútornyait.
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek - Szlovákia önálló állammá alakulása után - sajnálatos módon félbeszakadtak.
Szöveg forrása: https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/somosko-vara-sk
A bazaltorgona öt- és hatszögletű oszlopai egy 4 millió éves
tűzhányó kráterében jöttek létre a láva felszín alatti lassú lehűlése során.
Európai ritkaságnak számít. Feltárását a vár építéséhez használt nyersanyag
fejtésének köszönheti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése