Aggtelek: Vörös-tói túra

A Baradla-barlang leghosszabb, villanyvilágítással ellátott szakasza 2300 m hosszú. A túra a barlang Vörös-tói bejáratától (az Aggtelek és Jósvafő közötti országútról kell letérni, Aggtelektől kb. 4 km, Jósvafőtől kb. 2,5 km távolságra) indul és a jósvafői kijáratnál végződik, bejárása nagyjából 100 percet vesz igénybe. 

A túra útvonala nagyrészt a Styx-patak medre mentén halad, melyben nagyobb esőzések vagy hóolvadások után valósággal végigdübörög a víz. Színpompás cseppkőoszlopok, zászló-, függő- illetve állócseppkövek között vezet az út, mely érinti Magyarország legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót. Valamint a túra érinti a barlang legnagyobb termét, az Óriások termét, ahol a barlang akusztikájából lehet ízelítőt kapni.

Hőmérséklet: +10 °C

Lépcsők száma: 598

                                 halszárító                                                                    napraforgó

anya gyermekével

 

                              alabástrom                                                                   csillagvizsgáló

Drégely vára, teknős és üvöltő medve

török város

színházi függöny

óriások terme

Szepesi vár

A Lőcsétől 15 km-re fekvő Szepesi vár Közép-Európa értékes műemléke, az UNESCO Világörökség része.  200 méter magas mészkőtufára épült a XII. század elején.  

 

Lőcse

Szent Jakab - templom

 

A tér közepén álló régi városháza, melyben egészen 1955-ig működött Lőcse város tanácsa. 1550 körül épült, leégett elődjének helyére, annak egyes részeit felhasználva. Mai árkádsoros, erkélyes külsejét 1615-ben alakították ki, a tetőből kiemelkedő, díszes emeletrész pedig Schulek Frigyes tervei alapján a XIX. század végén épült.

A külső falon látható XVII. századi allegorikus freskók az öt polgári erényt ábrázolják, a mértékletességet, az elővigyázatosságot, a derekasságot, türelmet és az igazságosságot, persze mindezt latin felirattal. 

Lőcsén játszódik Jókai Mór A lőcsei fehérasszony és Mikszáth Kálmán A fekete város című regénye. 

Bártfa

Szlovákia egyik legszebb történelmi városa a Világörökség védelme alatt álló Bártfa. Városfallal és bástyákkal szegélyezett belső városmagjának főterén áll legkiemelkedőbb épülete, a XVI. században (1505-1508) emelt városháza. Alexius mester vezetésével indult építése gótikus stílusban, legszembetűnőbb jellegzetessége faragott kőcsipkékkel díszített reneszánsz lépcsőfeljárója, meredek díszes tetőszerkezete. Az épület szobordíszei és a tanácstermi ajtó egy bizonyos János mester keze munkáját dicséri. 

 

 

A lejtős, négyszög alakú, macskaköves főteret egyemeletes késő gótikus és reneszánsz, barokk díszítésű házak keretezik. A legutolsó restaurálás során egységes régies tetőzetet kaptak, melyet a templomtoronyból tudjuk kiválóan megfigyelni.

A tér északi oldalát a római katolikus Szent Egyed bazilika zárja le.

Az aranyművesek védőszentjének nevét viselő templom a Felvidék egyik leggazdagabb középkori eredetű székesegyháza, melyben tizenegy eredeti gótikus szárnyas oltárt őriznek. A templomot egy korábbi monostortemplom alapjaira kezdték el építeni a XIV. század második felében, mai alakját a XV. század második felében nyerte.

Az 1725-ös földrengés és villámcsapás nagy pusztítást végez, ezután évtizedekig rom. Az 1878-as tűzvészben a templom tornya és mennyezete teljesen kiégett. A rendkívül leromlott állapotú építményt 1879 és 1898 között Steindl Imre felügyelete alatt renoválják. Az 1990-es években felújítják, 2000 óta a Világörökség része.

A neogótikus Szent Egyed-főoltár a XIX. század végén készült Steindl Imre tervei alapján, közepén Szent Egyed, két szélén pedig Szent István és Szent László alakjával. A szentély két oldalán XV. századból származó padok sorakoznak.

A torony erkélyéről parádés kilátás nyílik a meseszerű, középkori főtérre. A szép gótikus templomot II. János Pál pápa 2001-ben minor bazilikává avatta. 

 

Ozora: Pipo várkastély

A reneszánsz hangulatát idézi a Tolna megyei Ozora várkastélya, amelyet a firenzei kereskedőcsalád sarja Filippo Scolari (1369–1426), ahogy Magyarországon nevezték, Ozorai Pipo építtetett.

Zsigmond király híres törökverő lovagját, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen. 

Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett.

Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyai. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ekkor már itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt.