Snoopy

 

Normafa és Erzsébet-kilátó

 

Erzsébet-kilátó

Klunzinger Pál, a kilátó tervezésével megbízott építész felhívta a figyelmet, hogy a János-hegy formája meghatározza, milyen alakú épületet lehet a csúcsára építeni. A főváros egy monumentális épületet szeretett volna látni, mely tiszteleg Erzsébet királyné emléke előtt. 1906-ra megszülettek az első tervek, melyeket Schulek Frigyes (bíráló) is jóváhagyott. Itt még magas, kúpszerű tetővel szerepelt a kilátó. 1908-ban kezdődött meg az építkezés. Az alapozási munkák alatt Schulek átdolgozta a terveket: a kúp alakú tető helyére két felső terasz került. A hegytetőre nem vezetett fel autóút, csupán a mai Libegő felső állomásáig lehetett feljutni gépkocsival. Síneken juttatták fel az építőanyagokat. 1910. szeptember 8-án adták át. A kilátó körüli teraszt 1931-ben alakították ki.

PRÉDIKÁLÓSZÉK, A LEGGYORSABB, LEGKÉNYELMESEBB ÚT A KILÁTÓHOZ

A túra hossza: 9,9 km     A túra időtartama: 3 óra

Szintkülönbség: 400 méter fel, ugyanannyi le

Kiindulópont: Királykunyhó vadászház melletti parkoló, a Pilisszentlászló és Visegrád közti műút mentén

A Királykunyhó vadászház közelében fekvő, útmenti parkolóból indulunk, az országút túloldalán jelzőtáblával is felszerelt kereszteződésnél térünk rá a Piros négyzet jelzésű turistaútra, mely hirtelen, meredeken indul meg, de pár méter után kényelmesebbé válva emelkedik a fiatalos erdőben. A Nagy-Disznó- és a Kis-Disznó-hegy között futó úton, kissé feljebb kiérünk egy széles keresztező erdészeti kocsiútra, melyen balra fordulunk. A sokszor sáros, traktornyomos út rövidesen elágazáshoz ér, ahol egy „Haladási irány” feliratú jelzőtábla is áll, itt élesen jobbra fordulva megyünk tovább. Pár perc után kibukkanunk egy szép tisztáson, a kereszteződésnél balra kanyarodunk, a széles, kőzúzalékos út lassan emelkedve, széles kanyarokkal kapaszkodik a Keserű-hegy északkeleti oldalában.

A következő táblás elágazásnál ér véget a Piros négyzet jelzésű út, itt élesen balra térünk rá a Piros kereszt jelű turistaútra, a Prédikálószék felé. Hamarosan fel is érünk a hegy fennsíkján futó erdészeti kavicsos szállítóútra, melyen jobbra fordulunk a Piros háromszög jelzéseket követve. A majdnem szintet tartó, kényelmes kocsiút újabb, táblás elágazáshoz ér, egyenesen a Hubertusz-kunyhóhoz vezet az út, mi balra tartunk, de pár lépés után jobbra térünk le a kocsiútról. Egy térkép mellett visz el Piros háromszöggel jelzett gyalogutunk. Hangulatos erdőben gyalogolunk tovább a kényelmes úton, majd kissé lejtve érünk le egy kis nyeregbe, ahonnan gyönyörű szálbükkösben lódul meg meredeken emelkedve jelzett ösvényünk. Az 1980-as évek végén aktív Duna-körre emlékező kő mellett bukkanunk ki ismét a kocsiúton, melyen pár perc alatt érünk ki a Prédikálószék (639 m) tetején, 2016-ban emelt, 12 méter magas, vitorlaszerű, fából épült kilátótoronyhoz.

Szöveg forrása: kirandulastippek.hu

Renoir - kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

Mielőtt a festés felé orientálódott volna, Pierre-Auguste Renoir kisfiúként éneklést és zenét tanult. Sajnos a munkásosztálybéli család nem tudta sokáig finanszírozni a zenetanulást, így felhagyott vele. Párizsba költöztek, a Louvre közelébe, ő pedig 13 évesen munkát vállalt a közeli porcelánfestő-műhelyben. Két évvel később már a legtanultabb szakemberek munkáját végezte és támogatni is tudta a családot. Sőt, maradt ideje a Louvre látogatására is, hogy régi technikákat és festészeti stílusokat tanulmányozhasson. Még nem volt 18 éves, amikor a gyárban átálltak a gépi festésre és ezzel megszűnt a munkája.

Már festészeti tanulmányai kezdetén sugallták neki, hogy a természetben fessen és a műtermi, beállított, mesterkéltebb témák helyett a mindennapi életből keressen inspirációt. Fesse a valóságot: életszituációkat, a mindennapok örömét és a hétköznapi alkalmakat. Ezt Renoir pedig nagyon érzékenyen kapta el, egyszerűen a kellemesre, szépre, könnyedre fókuszálva.

Kedvenc modelljét és múzsáját vette feleségül. Aline Victorine Charigot-tal 1880-ban ismerkedett meg. A 20 éves varrónő teljesen elcsavarta a festő fejét. Charigot leghíresebb megjelenítése például A szőke fürdőző vagy Az evezősök ebédje, melyen a kiskutyát emelő hölgy alakja az övé.

Nagyon gyorskezű festőként tartják számon. Míg egyesek hetekig, hónapokig vagy éppen évekig dolgoztak egy-egy képen, addig ők hetek leforgása alatt 10-15 művel is elkészült fiatalabb éveiben, míg nem lett úrrá rajta betegsége. Már egészen kis korában is jelentkeztek nála a reuma jelei. A betegség aztán elhatalmasodott rajta, kerekesszékbe kényszerült és a végtagjai, az ujjai is deformálódni kezdtek. Ő mégis, egészen halála napjáig festett… bekötözött kézzel és hozzákötözött ecsetekkel.

szöveg forrása: https://foldjaro.hu/mit-kell-tudni-renoir-rol

 

Teve-szikla és az egri vár másolata

A sivatagi állatról elnevezett sziklaformáció nevét arról kapta, hogy legmagasabb sziklái oldalról egy kétpúpú tevére hasonlítanak.

1968 nyarán forgatták itt a Gárdonyi Géza regénye alapján, Várkonyi Zoltán által rendezett Egri csillagok c. film látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajeleneteit. 

Komód átalakítása

 

 

Hollóházi Porcelán Múzeum

A Május-hegy alatti Klastorickó dűlőben volt valamikor egy Pálos kolostor. A főpapot Hollónak nevezték. Ezek a barátok közeli kapcsolatban voltak a környéken élőkkel, a nép is szívesen látta őket, élelmet is juttatott részükre. Nem tudni pontosan mikor, de a szájhagyomány azt tartja, hogy a kolostor elsüllyedt. Azt a helyet, ahol a kolostor állt azóta is Klastorickónak nevezik, a  községet pedig a vezetőről nevezték el Hollóházának. 

Az 1820-as években a gyár a Károlyi család tulajdonában volt. A birtokhoz tartozó Füzérradvány feletti  Korom-hegyekben kaolint találtak, miközben arany után kutattak. Az új alapanyag lehetővé tette, hogy áttérjenek a kőedény gyártására 1831-ben.

Istványi Ferenc a hollóházi kőedénygyár felvirágoztatója. A kezdetben egy-két épületből álló manufaktúrát a század végére jelentős gyárteleppé fejlesztette. Az alig 700 lakosú községben teljes foglalkoztatottságot biztosított. A termékek bár gyárban készültek, mégis népművészeti alkotások voltak. A forma- és motívumkincs apáról fiúra, kézről kézre öröklődött. A díszítőművészet és a dísztárgyak a XX. sz. beköszöntével jelentek meg.  gyár kiállított az 1900-as Párizsi Világkiállításon, továbbra is készítik a falusi lakosság igényeit kielégítő magyaros díszítésű edényeket. Istványi Ferenc 4 évtizedes hollóházi tevékenységének az 1902-es halála vetett véget.

Fia vette át a gyár vezetését, aki sajnos nem örökölte apja üzleti tehetségét. Szűkítette a termelést, a polgári lakosság számára készült művészileg igényesebb díszedények készítését beszüntette. A gyár hanyatlott, 1916-tól megszűnt a főépületben a termelés. A háború befejezése után teljesen leállt. 1923-ban indul újra, a vezetőség nagy gondot fordított a helyes massza-összetételre. 1926-ban áttértek a díszműáru és figurák gyártására.

1939-ben Szakmáry Károly kassai kereskedő kerül a gyár élére. Korszerűsített és a gyár fejlődésnek indult. Célkitűzései végrehajtásában az 1848. évi államosítás akadályozta meg.

1957-ben állították helyre az egykor szebb napokat látott gyárat. Mivel az itt dolgozók szépérzéke és művészi hajlama továbbra is adott volt, az 1960-as évek elejétől ismét elkezdődhetett az edények és dísztárgyak készítése. Az 1970-es években a gyár egyre több neves ipar- és világhírű képzőművészt kért fel, hogy tervezzenek hollóházi porcelánokat, vagy azokra dekorációkat (Victor Vasarely, Amerigo Tot és Szász Endre).