A
török korban épült, Szent Péter palánkként ismert Csillagerőd elődje nevét a
négyágú csillagot formázó alakjáról kapta.
Az
1848-49-es szabadságharc idején innen kémlelte távcsöve segítségével a
fejsérülést szenvedett Görgei Artúr a július 11-ei komáromi ütközet eseményeit,
és itt vett végső búcsút Klapka György a katonáitól.
Az
1870-ig kőből és téglából átépített erődöt a Monarchia korszakában laktanyaként
és raktárként használták, majd 1944 végétől zsidóknak, romáknak és politikai
foglyoknak volt az internálótábora. A II. világháború után az erődben
szükséglakások létesítésére került sor, majd az épület a 2000-es évek elején
élelmiszerraktárként működött.
Napjainkban
az erőd ad otthont a Szépművészeti
Múzeum közel százéves gipszmásolat-gyűjteményéből mintegy 300 darab
alkotásnak.


















































