A cseszneki vár utolsó és talán legkiemelkedőbb virágkora a XVIII. században, az Esterházyak idején volt. Ekkor nyerte el az épületegyüttes a legnagyobb kiterjedését és barokk stílusjegyeit. Mivel a híres nemesi család egyre nagyobb igényeit a régi vár nem tudta kiszolgálni, ezért az Esterházyak a rédei kastélyukba költöztek át és a várat magára hagyták. A várkastély sorsa akkor „pecsételődött meg”, amikor 1810-ben a móri földrengés komoly károkat okozott benne, majd néhány év múltán egy villámcsapás következtében a tetőszerkezete is teljesen leégett. Ezt követően a helyi lakosság a várat kőfejtőnek használta, aminek következtében az alsó várát szinte teljesen elhordták.
Címkék
2025. augusztus 1., péntek
Csesznek vára
Cuha-szurdok túra
Vinye vasúti megállótól indulunk
a település házai felé a P jelzésen, amit szinte megszakítás nélkül követünk
egészen a túra végéig (csak a vonathoz kell letérnünk a S jelzésen az utolsó
száz méteren). Ahogy a fogadót elhagyjuk, a bakonyi rengeteg széléhez érünk.
Egyből utunk elején pihenőhelyet találunk az ösvény mellett.
Az ösvény a patak túloldalára, a hegyoldal zugából előtörő Kőpince-forráshoz vezet – hűs vizét érdemes útravalóként magunkkal vinni. Rövid szakaszon ösvényen követjük a patakot, szemben a folyásiránnyal, de rögtön az ösvény elején sziklás üreg tűnik fel a túlparton. A Kőpince-barlang közel 10 méter mélyen hatol a sziklába egy réteglap mentén, teteje kis nyílással felszakadt, így természetes fény világítja be az üreg belsejét. A vinyei tanyától kőhajításnyira nyíló, otthonos üreg a betyárok rejtekéül szolgált a 20. század előtt, a népnyelv szerint ugyanis ilyen helyeken húzták meg magukat a törvény elől bujdosó szegénylegények. A patak kanyarját követjük a sziklatömbökkel szegélyezett ösvényen, ami rövidesen kapcsolódik a Vinyéről érkező dózerúthoz. Innentől széles, murvás és pár helyen kövezett utat követünk, ami gázlókon keresztezi a patakot. Nagy vízállásnál jól jöhet a bot és a gumicsizma a patak keresztezéséhez, de néhol ösvény kerüli ki a gázlón túli szakaszokat – így akár a patak egyik partján is maradhatunk végig. A szurdok a kezdeti szakasz után fokozatosan bezárul, a két szemközti hegyoldal közelebb kerül egymáshoz, és meredekké, sziklássá válik.
Öt gázlót keresztezünk egy szűk
kilométer alatt, mire nagyobb pihenőhelyre érünk. Itt esőbeállót, tűzrakó
helyet és rengeteg padot, asztalt találunk, így a séta közel felénél tarthatunk
egy nagyobb pihenőt.
A felettünk
húzódó vasútvonal is érdekes, ahogy bravúros megoldásokkal
hidalja át a szurdokvölgy szertelen kanyargását: a szurdok oldalát képező
sziklás gerincet átvágva, majd völgyhídon, alagútban és támfalakkal erősített
meredek lejtőkön futnak a sínek. Egy sziklás kiszögellést megkerülve,
a fák lombkoronája között bontakozik ki előttünk a Gubányi Károlyról
elnevezett viadukt, a vasútvonal leglátványosabb eleme. Ez a szurdok legszűkebb
pontja. A viadukt északi oldalán lépcsősor tart a vasúti pályához, így a hidat
felülről is megnézhetjük, csak ne feledkezzünk el a vasúti forgalomról!
A szurdokban itt-ott még gázló
keresztezi a patakot, de innentől, a következő szűk kilométeren a vasút lesz a
leglátványosabb útitársunk. Hangulatában a szurdok hasonló az eddigiekhez, bár
a viadukt körüli sziklaformák után némileg enyhül a völgy vadsága. Egy vasúti
híd alatt átkelve és nagy kanyart leírva kitágul a szurdok, a Porva-Csesznek
vasúti megállóhoz közeli szakasz már laposabb, tisztások szaggatják, és a
pataktól is távolabb kerülünk. Hamarosan feltűnik Porva-Csesznek vasútállomás
épülete egy kis réten, a patak túloldalán, ahova a S jelzés vezet át. Rövid
túránk itt végződik, és amíg várjuk a Vinyére tartó vonatot, érdemes megnézni
az állomásépület állandó kiállítását a Cuha-vasút építéséről, történetéről és
jövőjéről.
Hubertlaki-tó, azaz a bakonyi "Gyilkos-tó"
Nevét a közelben található Hubertlakról kapta. Népies elnevezését pedig az Erdélyben lévő Gyilkos-tóról, mely hasonló az elénk táruló látványhoz. Eredetileg vaditatónak készült. Helyén egykoron égeres állt. Az egykoron elárasztott fák csonkjai emelkednek a víztükör fölé.
Zirci Ciszterci Apátság és az arborétum
Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek. Az építéshez felhasználták az – akkor már romos állapotban lévő – középkori épületeket is. Felszentelése 1752-ben történt meg. A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye.
A Műemlékkönyvtár az
apátság épületének második emeletén található. Az első könyveket a 18.
században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, mely
állomány 1950-re 65 000 kötetre duzzadt. A ciszterci rend egykori feloszlatását
követően a könyvtár állami tulajdonba került.
A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak,
melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag
elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, ám találhatunk szakirodalmat a
többi tudományterületről is.
A könyvtár szakszerű
idegenvezetéssel látogatható, mely során megcsodálhatjuk a Wilde testvérek keze
munkáját dicsérő intarziás berendezésű nagytermet is.
A zirci apátság
Királyterme a monostor nyugati, reprezentatív szárnyával egy időben, 1844–1846
között épült fel. Az apátság viszontagságos története miatt ugyanakkor nem
maradtak fenn sem az eredeti tervek, sem az eredeti berendezési tárgyak.
Első renoválására
feltehetően 1901-ben került sor, Ferenc József császár és király látogatását
megelőzően. Funkcióját tekintve elsősorban az apátság reprezentációs tereként
funkcionált, ahol a királyi és főúri vendégeket szállásolták el. Ugyancsak itt
fogadták a magasrangú egyházi személyeket is.
1950-ig, az apátság
feloszlatásáig a monostorba látogató előkelő vendégek fogadására tartották fenn
a Királytermet. A rend működési engedélyének megvonása után végül az épületbe
költöző szakképző iskola könyvtárát rendezték be itt. Ugyancsak ebben az időszakban
tűnt el az eredeti berendezés számottevő része is.
A Királyterem 2021. augusztusában átadott három exkluzív szobát tartalmaz: királyi és apáti fogadó, illetve királyné-terem, ahol korabeli bútorzat, restaurált falfestés és pazar festmények idézik vissza a letűnt kor eleganciáját.
A Vöröstorony 1847-re készült el, egyes feltételezések szerint kilátóként és csillagvizsgálóként is használhatták, utóbbiként valószínűleg csak a XIX. században. Nevét a toronyba felvezető csigalépcső 146 vörösmárvány lépcsőfokáról kapta, mely 20 méteren keresztül kanyarogva visz fel a Zirci-völgyet mutató csodás panorámához.
A ciszterci apátság
műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb
fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban.
Szöveg forrása: zirciapatsag.hu