Csesznek vára

 

A cseszneki vár utolsó és talán legkiemelkedőbb virágkora a XVIII. században, az Esterházyak idején volt. Ekkor nyerte el az épületegyüttes a legnagyobb kiterjedését és barokk stílusjegyeit. Mivel a híres nemesi család egyre nagyobb igényeit a régi vár nem tudta kiszolgálni, ezért az Esterházyak a rédei kastélyukba költöztek át és a várat magára hagyták. A várkastély sorsa akkor „pecsételődött meg”, amikor 1810-ben a móri földrengés komoly károkat okozott benne, majd néhány év múltán egy villámcsapás következtében a tetőszerkezete is teljesen leégett. Ezt követően a helyi lakosság a várat kőfejtőnek használta, aminek következtében az alsó várát szinte teljesen elhordták.

 

 

2022. októberében manók költöztek a cseszneki várba. Terike és Karcsika, a két manó nagyon szeretik egymást és úgy gondolták, hogy a Bakonyban szeretnének „letelepedni”. . A szerelmespár egymás kezét fogva tekintenek le a falakról, kémlelik és őrzik a környéket. 

Cuha-szurdok túra

 

Vinye vasúti megállótól indulunk a település házai felé a P jelzésen, amit szinte megszakítás nélkül követünk egészen a túra végéig (csak a vonathoz kell letérnünk a S jelzésen az utolsó száz méteren). Ahogy a fogadót elhagyjuk, a bakonyi rengeteg széléhez érünk. Egyből utunk elején pihenőhelyet találunk az ösvény mellett.

Az ösvény a patak túloldalára, a hegyoldal zugából előtörő Kőpince-forráshoz vezet – hűs vizét érdemes útravalóként magunkkal vinni. Rövid szakaszon ösvényen követjük a patakot, szemben a folyásiránnyal, de rögtön az ösvény elején sziklás üreg tűnik fel a túlparton. A Kőpince-barlang közel 10 méter mélyen hatol a sziklába egy réteglap mentén, teteje kis nyílással felszakadt, így természetes fény világítja be az üreg belsejét. A vinyei tanyától kőhajításnyira nyíló, otthonos üreg a betyárok rejtekéül szolgált a 20. század előtt, a népnyelv szerint ugyanis ilyen helyeken húzták meg magukat a törvény elől bujdosó szegénylegények. A patak kanyarját követjük a sziklatömbökkel szegélyezett ösvényen, ami rövidesen kapcsolódik a Vinyéről érkező dózerúthoz. Innentől széles, murvás és pár helyen kövezett utat követünk, ami gázlókon keresztezi a patakot. Nagy vízállásnál jól jöhet a bot és a gumicsizma a patak keresztezéséhez, de néhol ösvény kerüli ki a gázlón túli szakaszokat – így akár a patak egyik partján is maradhatunk végig. A szurdok a kezdeti szakasz után fokozatosan bezárul, a két szemközti hegyoldal közelebb kerül egymáshoz, és meredekké, sziklássá válik.

Öt gázlót keresztezünk egy szűk kilométer alatt, mire nagyobb pihenőhelyre érünk. Itt esőbeállót, tűzrakó helyet és rengeteg padot, asztalt találunk, így a séta közel felénél tarthatunk egy nagyobb pihenőt.

A felettünk húzódó vasútvonal is érdekes, ahogy bravúros megoldásokkal hidalja át a szurdokvölgy szertelen kanyargását: a szurdok oldalát képező sziklás gerincet átvágva, majd völgyhídon, alagútban és támfalakkal erősített meredek lejtőkön futnak a sínek. Egy sziklás kiszögellést megkerülve, a fák lombkoronája között bontakozik ki előttünk a Gubányi Károlyról elnevezett viadukt, a vasútvonal leglátványosabb eleme. Ez a szurdok legszűkebb pontja. A viadukt északi oldalán lépcsősor tart a vasúti pályához, így a hidat felülről is megnézhetjük, csak ne feledkezzünk el a vasúti forgalomról!

A szurdokban itt-ott még gázló keresztezi a patakot, de innentől, a következő szűk kilométeren a vasút lesz a leglátványosabb útitársunk. Hangulatában a szurdok hasonló az eddigiekhez, bár a viadukt körüli sziklaformák után némileg enyhül a völgy vadsága. Egy vasúti híd alatt átkelve és nagy kanyart leírva kitágul a szurdok, a Porva-Csesznek vasúti megállóhoz közeli szakasz már laposabb, tisztások szaggatják, és a pataktól is távolabb kerülünk. Hamarosan feltűnik Porva-Csesznek vasútállomás épülete egy kis réten, a patak túloldalán, ahova a S jelzés vezet át. Rövid túránk itt végződik, és amíg várjuk a Vinyére tartó vonatot, érdemes megnézni az állomásépület állandó kiállítását a Cuha-vasút építéséről, történetéről és jövőjéről.

Szöveg forrása: termeszetjaro.hu

Hubertlaki-tó, azaz a bakonyi "Gyilkos-tó"

 

Nevét a közelben található Hubertlakról kapta. Népies elnevezését pedig az Erdélyben lévő Gyilkos-tóról, mely hasonló az elénk táruló látványhoz. Eredetileg vaditatónak készült. Helyén egykoron égeres állt. Az egykoron elárasztott fák csonkjai emelkednek a víztükör fölé.

 

Bakonybél: Szentkút-kápolna

 

 

Zirci Ciszterci Apátság és az arborétum

Az apátsági templomot 1732-ben kezdték építeni a sziléziai Heinrichauból érkező ciszterci szerzetesek. Az építéshez felhasználták az – akkor már romos állapotban lévő – középkori épületeket is. Felszentelése 1752-ben történt meg. A különlegesen szép, országosan is kiemelkedő jelentőségű templom főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye.

 

A Műemlékkönyvtár az apátság épületének második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, mely állomány 1950-re 65 000 kötetre duzzadt. A ciszterci rend egykori feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került.
A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, ám találhatunk szakirodalmat a többi tudományterületről is.

A könyvtár szakszerű idegenvezetéssel látogatható, mely során megcsodálhatjuk a Wilde testvérek keze munkáját dicsérő intarziás berendezésű nagytermet is.

 

 

A zirci apátság Királyterme a monostor nyugati, reprezentatív szárnyával egy időben, 1844–1846 között épült fel. Az apátság viszontagságos története miatt ugyanakkor nem maradtak fenn sem az eredeti tervek, sem az eredeti berendezési tárgyak.

Első renoválására feltehetően 1901-ben került sor, Ferenc József császár és király látogatását megelőzően. Funkcióját tekintve elsősorban az apátság reprezentációs tereként funkcionált, ahol a királyi és főúri vendégeket szállásolták el. Ugyancsak itt fogadták a magasrangú egyházi személyeket is.

1950-ig, az apátság feloszlatásáig a monostorba látogató előkelő vendégek fogadására tartották fenn a Királytermet. A rend működési engedélyének megvonása után végül az épületbe költöző szakképző iskola könyvtárát rendezték be itt. Ugyancsak ebben az időszakban tűnt el az eredeti berendezés számottevő része is.

A Királyterem 2021. augusztusában átadott három exkluzív szobát tartalmaz: királyi és apáti fogadó, illetve királyné-terem, ahol korabeli bútorzat, restaurált falfestés és pazar festmények idézik vissza a letűnt kor eleganciáját.

 

A Vöröstorony 1847-re készült el, egyes feltételezések szerint kilátóként és csillagvizsgálóként is használhatták, utóbbiként valószínűleg csak a XIX. században. Nevét a toronyba felvezető csigalépcső 146 vörösmárvány lépcsőfokáról kapta, mely 20 méteren keresztül kanyarogva visz fel a Zirci-völgyet mutató csodás panorámához.

A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban.

Szöveg forrása: zirciapatsag.hu