Egy kis arany

➡

  

Tulipánok natúr színben

 

Mackó

 

Madárkák

Munkácsy- Egy világsiker története (Szépművészeti Múzeum)

1874-ben alkotta meg Párizsban a Zálogházat, mely az első nagyvárosi életkép a magyar festészetben. Társadalmi tabló a nagyváros szegényeiről. A bohém zenész, a kokott, az anya a gyermekeivel, az inas, az idősebb asszonyság - jellegzetes társadalmi típusok- egykor jobb napokat látott figura, akiket összehozott a szükség, az ínség vagy a szerencsétlenség.

 

A vajat köpülő asszony témájával egy széles körben ismert témát dolgozott fel Jean-Francois Millet nyomán. Az élet nehézségeibe belefáradt parasztasszonyt és az őt néző kislány kompozíciója a sötét és világos kontrasztjában rajzolódik ki.

Első igazán jelentős műve a Siralomház. Aranyérmet nyert vele a párizsi Szalonon.

 

A párizsi Szalon érme.

A Rőzsehordó nő a barbizoni művésztelepen készült, ahol Munkácsy Paál László hívására néhány hónapot töltött.

Az ásító inast ábrázoló fejtanulmány a magyar festészet egyik legismertebb műve. A saját tapasztalatain alapuló képet Düsseldorfban festette. A hajnalban ágyából kikelő, nyújtózkodó legényt egy egész alakos életképen is megfestette.

 

Milton, a vak költő lányainak diktálja Az elveszett paradicsom című művét. 

Krisztus Pilátus előtt (alul tanulmányok)

 

Golgota

Honfoglalás

A reneszánsz apoteózisa (nagy kompozíciós tanulmány a Bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetéhez)

 A felkérést 1886-ban kapta Ferenc József császártól. Munkácsy saját magát is ráfestette képre.

Ecce homo (vázlat)

Tájkép tóval - A colpachi park

Poros út I. és II.

 

Párizsi enteriőr (Olvasó nő) - Olvasó nő I.

 

1. Pamlagon ülő fiatal nő: Amerikából érkezett a kiállításra és először látható Magyarországon

2. Pálmaházban

Pihenő hölgy

A baba látogatói (1879)

Készülődés a papa születésnapjára

Alvó kisgyermek (1887)

A kis cukortolvaj (1883)

Reggel a nyaralóban (1881)

Újoncok

Vihar a pusztán I. (pályafutása elején, 1867-ben festette)

Angyalok

Fenyőfák