A 16. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Jelenleg a várban látható a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye.
A BOCI
A Szerencsi Csokoládégyárban 1926-ban vezettek be egy új terméket: a legfinomabb tejszíncsokoládét. Minőségének titka az volt, hogy a Szerencsi Cukorgyár saját tehenészetéből származó tejet helyben dolgozták fel, melynek technológiáját Liechti Frigyes hozta Svájcból. A csokoládé, amit a közönség nevezett el Bocinak, a háború évei alatt eltűnt, 1954-től kezdték el újra gyártani. Ekkor már a sajtóban is Boci csokiként emlegették. A gyár legnépszerűbb terméke volt.
Mogyorós csokoládé
A kezdeti egyszerűbb
grafikájú, kék címkét váltotta a jellegzetes piros színű csokipapír. Az eredeti
szerencsi mogyorós borítója nagyon szép betűtípussal és grafikával.
aranyozottan és dombornyomással készült. A háború alatt is megmaradt. Nem véletlenül,
hisz prémiumtermékről beszélünk, elsősorban exportra gyártották. 1961-ig nagyon
drága volt: egy 200 g-os tábla 40 Ft-ba került, az árcsökkenés után 23 Ft lett.
Konyakmeggy
Gerbeaud Emil által kifejlesztett édességek közül az egyik legnagyobb sikert ez aratta. A cukrászmester műhelyében rengeteg tanuló sajátította el a szakmát, köztük Ploth Gyula, aki 1925-ben kezdett el dolgozni a szerencsi gyárban. Liechti Frigyes őt bízta meg, hogy tanítsa meg a konyakmeggy készítésének fortélyaira a laborában dolgozó nőket. Régóta a szerencsi csokoládégyártás egyik prémiumterméke. Kézzel gyártott készítésénél a kimagozott, és hosszú ideig alkoholban érlelt gyümölcsöt beleforgatják folyékony fondantba. Csokoládéból talpat készítenek, majd a kihűlt, megkeményedett korpuszt megmártják a meleg masszában , a talpra helyezik, és a tetejét díszítéssel zárják le. Nagy kézügyességet igényel, hosszan kell gyakorolni. Az édesség nem fogyasztható frissen, érnie kell. A kézzel készített konyakmeggy ízvilága és minősége messze meghaladja a gépi változatét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése