A matyó szűr: Szűrposztóból készül, fehér színű, csak férfiak viselik. Gombja sincs, vállra vetve hordják. A mellen egy csatos szíj tartja össze. Eleje kihajtott, hátul nagy, négyszögletes gallérja van. A szűr-viselet vidéken a XX. századik fennmaradt, ezt kizárólag pásztorainknak és csikósainknak köszönhetjük. Használhatták sátorfedőnek, ágynak, takarónak, végül szemfedőnek, koporsónak. Szabásában a palóc szűrnél hosszabb, a hajdúságinál rövidebb. A matyó szűrornamentika alapelemei a rózsa, a tulipán, a szegfű és különböző levelek, indák.
A kisgyermek kezdetben apró feladatokat kapott a ház körül. A munkában segédkezve sajátította el a különféle ismereteket. Az iskoláskorúak már egyszerűbb kereső tevékenységet is végezhettek (vízhordás, legeltetés). A kislányok, amint a "tűt elbírták", elkezdtek megismerkedni a kézimunkával. A serdülőket már komoly munkaerőnek tartotta a család. A fiúk az állatgondozásban, a mezei munkában vettek részt, az "iskolahagyott" lányok anyjuk mellett tevékenykedtek.
A kisgyermek ünnepi ruházata, a korozsma a keresztanya ajándéka volt. Külön inget és gatyát 5-6 éves korukban kaptak először a kisfiúk. Akkor kezdett el csizmákat is viselni.
Kovács Szabolcsnak, a Népművészet mesterének alkotása
Kis Jankó Bori "százrózsás emlékrajza"
Három matyó kislány szobra
Matyó menyecske szobra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése