1874-ben alkotta meg Párizsban a Zálogházat, mely az első nagyvárosi életkép a magyar festészetben. Társadalmi tabló a nagyváros szegényeiről. A bohém zenész, a kokott, az anya a gyermekeivel, az inas, az idősebb asszonyság - jellegzetes társadalmi típusok- egykor jobb napokat látott figura, akiket összehozott a szükség, az ínség vagy a szerencsétlenség.
A vajat köpülő asszony témájával egy széles körben ismert témát dolgozott fel Jean-Francois Millet nyomán. Az élet nehézségeibe belefáradt parasztasszonyt és az őt néző kislány kompozíciója a sötét és világos kontrasztjában rajzolódik ki.
Első igazán jelentős műve a Siralomház. Aranyérmet nyert vele a párizsi Szalonon.
A párizsi Szalon érme.
A Rőzsehordó nő a barbizoni művésztelepen készült, ahol Munkácsy Paál László hívására néhány hónapot töltött.
Az ásító inast ábrázoló fejtanulmány a magyar festészet egyik legismertebb műve. A saját tapasztalatain alapuló képet Düsseldorfban festette. A hajnalban ágyából kikelő, nyújtózkodó legényt egy egész alakos életképen is megfestette.
Milton, a vak költő lányainak diktálja Az elveszett paradicsom című művét.
Krisztus Pilátus előtt (alul tanulmányok)
Golgota
Honfoglalás
A reneszánsz apoteózisa (nagy kompozíciós tanulmány a Bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetéhez)
A felkérést 1886-ban kapta Ferenc József császártól. Munkácsy saját magát is ráfestette képre.
Ecce homo (vázlat)
Tájkép tóval - A colpachi park
Poros út I. és II.
Párizsi enteriőr (Olvasó nő) - Olvasó nő I.
1. Pamlagon ülő fiatal nő: Amerikából érkezett a kiállításra és először látható Magyarországon
2. Pálmaházban
Pihenő hölgy
A baba látogatói (1879)
Készülődés a papa születésnapjára
Alvó kisgyermek (1887)
A kis cukortolvaj (1883)
Reggel a nyaralóban (1881)
Újoncok
Vihar a pusztán I. (pályafutása elején, 1867-ben festette)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése